Megérkezett a kisbaba. Nagy utat tett meg, elfáradt. Fáradtak a szülõk és valljuk be, mi is, akik akik a vajúdás és szülés során, gyakran egy egész mûszakon keresztül segédkeztünk. De a kisbabának élete elsõ órájában van egy hosszabb, mintegy negyven percig tartó, csöndesen éber periódusa, amikor édesanyja és édesapja arcát, hangját figyeli és készen áll az elsõ szopásra.

Tegyük hát félre még egy kicsit a fáradtságunkat és segítsünk nekik.
Ezt néha nem is olyan egyszerû megvalósítani, mert elõfordul, hogy az anya is nagyon fáradt, vagy pedig nem látja értelmét a szoptatásnak, mert úgy gondolja, a mellében még nincs is tej.

Érdemes újra átgondolnunk azokat a legfontosabb ismereteket amelyekkel már rendelkezünk, és kiemelni közülük azokat, amelyeket az anyának is könnyen átadhatunk. Mielõtt a szoptatás helyes technikáját megtanítanánk, hasznos volna néhány szóval elmagyarázni, miért fontos az elsõ mellretétel, és elmondani azt is, hogy ez a mozzanat kihatással van a korai anya-gyermek kapcsolatra. A többnyire jelenlévõ apát is érdemes bevonni, hiszen manapság a férjek többsége, a szülésnél is szívesen jelen van mint fizikai és lelki támasz. Így a késõbbiek során a szoptatásnál is - otthon, ha az anya elbizonytalanodik - az apa lehet az, aki megerõsíti és támogatja az édesanyát a szoptatásban. Tudjuk, az anya ebben a kérdésben a védõnõre vagy a szülésznõre is támaszkodhat, de érdemes kihasználni azt az elõnyt, hogy a férj nap mint nap jelen van, sõt, az elsõ napokban általában szabadságot vesz ki, így éjjel-nappal mellette állhat.

Mondjuk el a szülõknek, hogy az elsõ napokban néhány kanálnyi kolosztrum van a mellben, ezt az immunanyagokban gazdag elõtejet a baba elsõ oltásának is szokták nevezni. Az újszülöttnek nincs is szüksége másra. A laktózban gazdag kolosztrum elõsegíti a meconium ürülését, a felesleges billirubin távozását. Hangsúlyozzuk ki, hogy a billirubin 98 százaléka a széklettel ürül, az igény szerint szoptatott, kizárólag anyatejet fogyasztó babák általában kevésbé sárgulnak be, mint cukros vízzel, teával itatott társaik.

Kimutatták, hogy az idõre született, egészséges csecsemõ szopási ösztöne a megszületését követõ 30-40 percben a legerõsebb. Ha a kisbaba nem álmos a szülés alatt használt gyógyszerektõl vagy az altatástól, akkor buzgón, erõteljesen fog szopni.

Mondjuk el az anyának és az apának, hogy miért érdemes kihasználni ezt az idõszakot, és mellre tenni a babát. Az édesanya melle ugyanis ilyenkor még puha, nem feszül a belövellõ tejtõl, a kisbaba könnyen rá tud harapni a bimbóudvarra és hamar megtanulja a helyes szopási technikát. Mire néhány nap múlva belövell a tej, a csecsemõ már ügyesen fog szopni. Az anyának is jót tesz a korai mellretétel, hiszen a szoptatás elõsegíti a méhlepény megszületését, s a méhösszehúzódások következtében kisebb lesz a vérveszteség.
Az újszülöttjét szoptató gyermekágyas akár az oldalára is feküdhet, ha tud, és ha úgy jobban megy a szoptatás; még az sem baj, ha a hasáról ilyenkor lecsúszik a homokzsák - ma már nem is minden kórházban használják - vagy esetleg mi magunk levesszük addig onnan, hiszen a mellbimbó ingerlése által felszabaduló endogén eredetû oxitocin még hatékonyabban biztosítja a méh összehúzódását, mint a külsõ stimulálás.

Azt a kézenfekvõ és köztudott szempontot is érdemes tudatosítani a szülõkben, hogy a kisbabának megnyugtató édesanyja közelsége. Ezért mindkettejük számára az a legjobb, ha minél több idõt töltenek együtt, ismerkednek, s az anya megtanulja felismerni kisbabája jelzéseit.

Hogyan fogjanak hozzá? Hogyan taníthatjuk meg egyszerûen a szoptatást?

Érdemes már itt, a szülõszobán megtanítanunk az anyát és a csecsemõt a helyes szopási és szoptatási technikára, ezzel elejét vehetjük nagyon sok késõbbi problémának.

A fõbb lépésekre hívjuk fel a szülõk figyelmét, hogy késõbb is használni tudják tanácsainkat és tippjeinket.

Segítsünk az anyának, hogy kényelmesen elhelyezkedhessen. Eleinte érdemes ülve próbálkoznia, hogy jobban lássa a csecsemõ száját, de ha fáj a gátseb, fekve szívesebben fog szoptatni. Mutassuk meg neki, hogy hogyan támaszthatja meg magát párnákkal, tegyünk a háta mögé, a könyöke alá, az ölébe. Ne dõljön elõre, ne legyen görcsös a testtartása, lazítson. Tegyük a karjába a kisbabát, fordítsuk felé úgy, hogy a csecsemõ az oldalán feküdjön, ne a hátán, ne kelljen elfordítania a fejét a szopáshoz. A baba füle, válla, csípõje egy vonalban legyen. Bíztassuk az anyát, hogy emelje a kicsit a mellbimbója magasságába, és mutassunk rá, hogy ilyenkor veszi hasznát az ölében lévõ párnának. A másik kezével fogja meg a mellét az úgynevezett "C" fogással. A hüvelykujj a bimbó fölött, a többi pedig alatta helyezkedik el, jóval a bimbóudvar mögött. Most csiklandozza meg a mellbimbójával a baba ajkát, vagy ha elfordítaná a fejét, akkor a pofiját. A keresõreflex a babát arra ösztönzi, hogy a mamája felé forduljon, s kinyissa a száját. Érdemes egy kicsit játszani, próbálgatni a keresõreflexet, mert sokszor az elõször szülõ anyukák csak véletlennek hiszik, hogy a baba éppen odafordul a száját kitátva, és így könnyen el is felejtik az elsõ - a szoptatás szempontjából is meghatározó - napok során az alkalmazását. Azért is érdemes gyakorolni, mert a baba sem mindig nyitja elég nagyra a száját, és erre a tényre is fel kell hívnunk a figyelmet. Ha olyan nagyra nyitotta, mintha ásítana, akkor hirtelen helyezze be a mellét jó mélyen a szájába. A babának a bimbóudvar nagyobb részére is rá kell harapnia, nem elég, ha csak a bimbót szopogatja. Ha helyesen szopik, akkor a nyelve a bimbó alatt helyezkedik el, ajkai kissé kifelé fordulnak, füle mozog, állkapcsán látszik, hogy erõteljesen dolgozik. Az álla nyomódjon bele a mama mellébe, az orra érjen hozzá. Ha a nagy, puha mell gátolná a kisbaba légzését, akkor húzza közelebb magához a baba popsiját, lábát, ne a mellét tartsa el.
Nem kell korlátozni a szopási idõt: ha a baba megfelelõen szopik, a szoptatás nem lesz fájdalmas, a mellbimbó nem sebesedik ki. Sok helyen tartja még magát az a tévhit, hogy a hosszú ideig tartó szopástól felázik a mama mellbimbója, de a kisebesedést valójában a helytelen szopási technika okozza.

Ha az anya a szoptatás közben erõs, akár fájdalmas méhösszehúzódásokat érez, mondjuk el neki, hogy ez természetes és hangsúlyozzuk ki ennek elõnyeit. Részben, hogy méhe hamarabb visszanyeri eredeti méretét és ezáltal valószínûleg nem lesz szüksége gyógyszerre, mert a szoptatás a legjobb méhösszehúzó, másrészt, hogy ez is egy jele annak, hogy kisbabája ügyesen és erõteljesen szopik.

A kisbaba érkezésével család született. Gyönyörködjünk még egy kicsit a félhomályban szopó baba, a boldog anya és a büszke apa látványában! Most már mi is megpihenhetünk.